Alapszabály

BUDAVIDÉK ZÖLDÚT SZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA

  1. Általános rendelkezések

A szervezet neve: Budavidék Zöldút Szövetség

A szervezet neve

  1. a) rövidítve: BVZSZ
  2. b) angolul: Association for Buda Region’s Greenways

A szervezet jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező közhasznú civil szervezet (Egyesület)

A szervezet székhelye: 2071 Páty, Orgona u.18.

A szervezet működési

területe: A Zsámbéki-medence – mint a Békás-patak vízgyűjtőjéhez tartozó természeti kistáj – 10 települése a Budai-hegységhez tartozó két szomszédos településsel együtt, tájtörténetét tekintve Budavidéknek nevezhető. Az így lehatárolt terület a következő települések területét foglalja magában: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Herceghalom, Etyek, Mány, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök, Zsámbék.

 

A szervezet felépítése: 1. Közgyűlés

  1. Elnökség

A szervezet képviseletére jogosult: az Elnök

A BVZSZ politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és támogatást nem fogad el tőlük. Országgyűlési, megyei, helyi képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

A BVZSZ a 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú civil szervezet (Egyesület). Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi:

  1. kulturális örökség megóvása a 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) alapján;
  2. a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása az 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) alapján;
  3. helyi környezet- és természetvédelem a 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) alapján;
  4. egészségmegőrzés: a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés az 1997. évi CLIV. tv. 144. § (1)-(2) alapján;
  5. sport: az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése a 2004. évi I. tv. 49. c)-e) alapján.

A BVZSZ közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül is bárki részesülhet.

  1. A BVZSZ céljai

A BVZSZ legfőbb célja olyan rekreációs lehetőség megteremtése, amely hozzájárul a Zsámbéki medencében élők egészséges életmódjának kialakításához, elősegíti a Zsámbéki-medence természeti és kulturális örökségének megőrzését, bemutatását és új hasznosítási formáinak megtalálását.

A BVZSZ tevékenysége a Budavidéki Zöldút Program megvalósítása, azaz

  1. a) elsődlegesen olyan, biztonságosan használható nem-motoros (gyalogos, kerékpáros és lovas) közlekedésre alkalmas úthálózat (Budavidéki Zöldút, a továbbiakban, rövidítve BVZ) kialakítása a Zsámbéki-medencében, amely a forgalmas közutaktól elszakadva összeköti a szomszédos településeket, és feltárja a táj természeti- és kulturális örökségének elemeit,
  2. b) ehhez kapcsolódva a helyi társadalom aktivizálása közös túrák szervezésével, a környezeti nevelésben való részvétel a helyi óvodákban, iskolákban, valamint a helyi termelők, szolgáltatók, vendéglátóhelyek bekapcsolása a programba.

A BVZSZ tevékenységének kiemelt céljai

  1. a) a Zsámbéki-medence agrárkultúrájának és agrártörténeti emlékeinek megőrzése és bemutatása, és – lehetőség szerint – a zöldút programhoz kapcsolódó hasznosítása;
  2. b) az egészséges életmód zöldutak által nyújtott lehetőségének népszerűsítése;
  3. c) a zöldutak használatához kapcsolható környezettudatos szemléletmód népszerűsítése.

A BVZSZ tevékenységét összehangolja

  1. a)
    a hazai és külföldi zöldutak („Greenways”) fogalomrendszerével és gyakorlatával;
  2. b) a helyi és térségi szintű településrendezési koncepciókkal és tervekkel;
  3. c) a zöldúthálózatot érintő tulajdonosok, kezelők és illetékes szakhatóságok véleményeivel;
  4. d) a hasonló célokat és értékeket követő helyi és térségi civil kezdeményezésekkel.

A BVZSZ a program megvalósítása során folyamatosan törekszik

  1. a) a szakmai együttműködések kialakítására,
  2. b) az anyagi háttér megteremtésére.

A BVZSZ tevékenységének célcsoportja elsősorban a Zsámbéki-medence lakossága, és – megfelelő színvonalú úthálózat és turisztikai háttér kialakulása esetén – a Zsámbéki-medencébe látogató turisták.

  1. A BVZSZ feladatai

A Budavidék Zöldút megvalósításához szükséges fő feladatok a megfelelő útvonalak kiválasztása, szakmai és tulajdonosi-kezelői egyeztetések alapján történő kijelölése, az utak biztonságosabbá és kulturáltabbá tétele, fenntartásuk megszervezése, valamint az utakon járók környezettudatos szemléletének fejlesztése.

A kitűzött célokat

  1. a) a megoldandó feladatok (pl. útfelszín javítása, útjelzők elhelyezése, hulladékmentesség biztosítása, az utakhoz kapcsolódó műtárgyak felújítása, fásítás), és
  2. b) a fejlesztési lehetőségek (pl. pihenőhelyek kialakítása, ismertető táblák elhelyezése, tanösvények létesítése, központi és településenkénti pihenőhelyek és információs pontok létrehozása, a helyi termelők és szolgáltatók bekapcsolása) összehangolásával,
  3. c) a program előrehaladtának megfelelő tájékoztatással kívánjuk megvalósítani.
  4. A Budavidék Zöldút Szövetség tagsága

A BVZSZ nyitott szervezet, tagja lehet bármely, a Zsámbéki-medencében élő, illetve tevékenykedő természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a jelen alapszabályban foglaltakat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy a BVZSZ Alapszabályát ismeri és annak céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

 

A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A rendes tag felvételének kérdésében az Elnökség a rendes tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.

A nem természetes személy tag erre felhatalmazott képviselője útján gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

Az egyesületi tagdíj mindenkori mértékét a Közgyűlés szavazza meg, az Elnökség előterjesztésének figyelembevételével.

A tagdíjat egy összegben január 15-ig, az első évben az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül kell befizetni. Az év közben belépő új tagoknak is a teljes összeget kell megfizetniük a belépést követő 15 napon belül.

A tagdíjakból befolyt összeg célirányzatáról az Elnökség dönt, és annak felhasználásáról köteles tájékoztatni a Közgyűlést, az éves beszámoló keretében.

A BVZSZ tagja

  1. a) rendes tag, illetve
  2. b) pártoló tag lehet.

A BVZSZ rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szerveződés, amely

  1. a) elfogadja a BVZSZ Alapszabályát,
  2. b) fizeti a tagsági díjat, melynek mértékéről a Közgyűlés dönt, de saját elhatározás alapján több is lehet.

A rendes tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

A rendes tag jogai:

  1. részt vehet a BVZSZ tevékenységében, és rendezvényein,
  2. tájékoztatást kérhet és kaphat a BVZSZ működéséről,
  3. észrevételeket,
    javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a BVZSZ, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
  4. részt vehet a BVZSZ közgyűlési határozatainak meghozatalában,
  5. választhat és választható a BVZSZ szerveibe,
  6. kérheti a bíróságtól a tagok vagy az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését – a Ptk. 3:35.§-3:36.§ (1)-(2) szerint -, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik.

 

A BVZSZ szerveibe bármelyik nagykorú természetes személy rendes tag megválasztható, aki jelen Alapszabály illetve a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján nem minősül összeférhetetlennek.

A rendes tag kötelezettségei:

  1. a BVZSZ által meghatározott célok megvalósulásának elősegítése,
  2. a BVZSZ Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a BVZSZ szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása
  3. a tagdíj összegének január 15-ig, az első évben az alakuló közgyűlést követő 30 napon belül való befizetése készpénzben a pénztárba, vagy átutalással a BVZSZ bankszámlájára,
  4. a tudomására jutott, a BVZ fejlesztésével, a BVZSZ működésével kapcsolatos információk kellő időben történő közlése a BVZSZ elnökségével,

Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

A rendes tagság megszűnik:

  1. a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
  2. a kilépés írásbeli bejelentésével,
  3. kizárással,
  4. a BVZSZ megszűnésével.

Pártoló tag lehet az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szerveződés, amely

  1. a) elfogadja a BVZSZ Alapszabályát,
  2. b) vállalja a pártolói vagyoni hozzájárulás befizetését, melynek mértékéről a Közgyűlés dönt, de saját döntés alapján több is lehet.

A pártoló tag vezető tisztségviselőnek nem választható, tagdíjat nem fizet, a szervezet tevékenységében vagyoni hozzájárulással, az Egyesület szerveinek ülésén pedig tanácskozási joggal vesz részt.

A pártoló tag jogai:

  1. részt vehet a BVZSZ tevékenységében és rendezvényein,
  2. tájékoztatást kérhet és kaphat a BVZSZ működéséről,
  3. észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a BVZSZ, valamint szerveinek működésével kapcsolatban.

A pártoló tag kötelezettségei:

  1. a BVZSZ Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a BVZSZ szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása,
  2. a pártoló vagyoni hozzájárulás összegének az adott év közgyűlésének megkezdéséig való befizetése készpénzben a pénztárba, vagy átutalással a BVZSZ bankszámlájára,
  3. a tudomására jutott, a BVZ fejlesztésével, a BVZSZ működésével kapcsolatos információk kellő időben történő közlése a BVZSZ elnökségével,
  4. a BVZSZ népszerűsítése.

A pártoló tagság megszűnik:

  1. a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
  2. a kilépés írásbeli bejelentésével,
  3. a pártoló tagi cím megvonásával,
  4. a BVZSZ megszűnésével.

A Közgyűlés minősített többségi határozattal- a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével- a BVZSZ-ből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, a tagságból eredő kötelezettségét súlyosan megszegi, így különösen:

  1. ha egy hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizet be a felszólítástól számított 15 napon belül, és ez bizonyíthatóan önhibájából történt,
  2. ha a BVZSZ céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást
    tanúsít,
  3. ha akadályozza a BVZSZ munkáját,
  4. ha nem teljesíti a vállalt, vagy rábízott feladatokat,
  5. ha a tudomására jutott, a BVZ fejlesztésével, a BVZSZ működésével kapcsolatos információkat kellő időben a BVZSZ elnökségével nem közli.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A közgyűlés által kizárt tag kérheti a bíróságtól a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

A BVZSZ tagjai munkájukat díjazás nélkül társadalmi tevékenységként végzik, de indokolt kiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak. A BVZSZ lehetőségeihez mérten a céljai megvalósításáért végzett munkáért a tagság bármely tagját jutalomban részesítheti.

  1. A Közgyűlés

A BVZSZ legfőbb szerve a Közgyűlés, a tagok összessége, mely a BVZSZ-t érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik.

A Közgyűlést az Elnöknek szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívnia. A Közgyűlést akkor is kötelező összehívni, ha ezt a tagok legalább 20 százaléka kéri írásban, az ok és cél megnevezésével, a benyújtást követő 30 napon belül valamint, ha azt a bíróság elrendeli.

Az Elnök köteles a Közgyűlés pontos helyét, idejét és napirendjét legalább két héttel előre e-mailben közölni a tagsággal. A napirend kiegészítését annak indoklásával bármely tag legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző 4. napig kérheti.

Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárult az ülés megtartásához. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárult.

A Közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok legalább 50 %-a plusz egy fő jelen van.

Ha a Közgyűlés nem határozatképes, legalább 3, de legkésőbb 15 nappal később az eredeti napirendi pontok tekintetében a Közgyűlés ismételten összehívható, mely tényről a tagokat előzetesen tájékoztatni kell a meghívóban. A megismételt Közgyűlés szintén a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosultak jelenléte esetén lesz határozatképes.

A Közgyűlést a BVZSZ elnöke mint levezető elnök (akadályoztatása esetén az elnöki teendőket ellátó, az elnökség által kijelölt alelnök) vezeti. A Közgyűlésen jegyzőkönyvvezetőt kell választani.

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre

  1. a) az Alapszabály módosítása,
  2. b) az előző évi tevékenységről és költségvetésről szóló beszámoló elfogadása,
  3. c) a következő évi munkaterv és tervezett költségvetés elfogadása,
  4. d) a rendes tagok kizárása iránti fellebbezés elbírálása
  5. e) az Elnök, és az Elnökségi tagok megválasztása, visszahívása és esetleges díjazásának megállapítása,
  6. f) a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása és esetleges díjazásának megállapítása,
  7. g) a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása,
  8. h) a tagsági díjak megállapítása,
  9. i) a közhasznúsági melléklet elfogadása a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján,
  10. j) a más egyesülettel való egyesülés, több egyesületre való szétválás vagy a feloszlás kimondása,
  11. k) ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll, a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
  12. l) az olyan szerződések megkötésének jóváhagyása, amelyet
    az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,
  13. m) jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
  14. n) a végelszámoló kijelölése.

A közgyűlés határozatait – jogszabály vagy jelen Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg, beleértve a személyi kérdéseket is. Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges, az Egyesület céljának módosításához és megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok 3/4-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másféle előnyben részesít,
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója,
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Titkos szavazást kell tartani, ha a jelenlévő tagok legalább egyharmada azt kéri.

A BVZSZ éves beszámolóját a Közgyűlés a BVZSZ Elnöke írásbeli előterjesztése alapján, annak megvitatása után hagyja jóvá minden évben legkésőbb április 30-ig.

Az Elnök köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott határozatok nyilvántartását naprakészen vezetni, rögzítve azok tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét is).

A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlésen a hallgatóság csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat. A közgyűlés elnöke a tagsággal egyetértésben szót adhat a tagokon kívül más jelenlévőnek. Az ülés rendjének megzavarása esetén a közgyűlés elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

  1. Az Elnökség, az Elnök, a Tiszteletbeli Elnök

A BVZSZ ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség. Az Elnökség tagjai vezető tisztségviselők.

Az Elnökség 3 főből áll, tagjai az elnök és 2 alelnök. Az Elnökséget a Közgyűlés választja nyílt szavazással, 2 éves időtartamra.

Az Elnökség gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

Az Elnökség feladata és hatásköre:

  1. a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  6. f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  7. g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  8. h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  9. i) a tagság nyilvántartása;
  10. j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  11. k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  12. l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e
    törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  13. m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Az elnökség az egyes feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes jellegű munkacsoportokat hozhat létre.

Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Az Elnökség üléseit az Elnök írásban, a napirend közlésével hívja össze. Az Elnökség ülései nyilvánosak. A napirendet is tartalmazó meghívót az Elnökség ülését megelőzően legalább 7 nappal kell az Egyesület tagjainak megküldeni.

A meghívónak továbbá tartalmaznia kell az Elnökség ülésének pontos helyét, idejét is.

Az Elnökség köteles érdemben foglalkozni minden tag javaslatával.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha azon valamennyi elnökségi tag jelen van. Az Elnökség a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet készít, amelyet kiemelt döntések fontossága esetén kör e-mailben tesz közzé.

Az Elnök önállóan képviseli a BVZSZ-t, akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt egyik elnökségi tag látja el a képviseletet.

A BVZSZ nevében a képviseletre jogosult elnök (illetve akadályoztatása esetén az arra kijelölt alelnök) a BVZSZ kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott neve (rövidített neve) alá nevét önállóan írja.

A Közgyűlés az Elnököt és az Elnökség tagjait visszahívhatja, ha:

a.) tisztségükből eredő feladataikat nem az alapszabálynak megfelelően végzik, vagy

b.) tevékenységükkel az egyesület céljainak elérését súlyosan veszélyeztetik, vagy

Az Elnök vagy bármely alelnök visszahívását a Közgyűlés akkor tárgyalhatja, ha a tagok legalább negyede a visszahívást kezdeményezi. A Közgyűlést ebben az esetben a visszahívást kezdeményező tagok írásbeli kérelmére az Elnökség köteles a kérelem Elnökhöz történt benyújtását követő 30 napon belül összehívni. Ha az Elnökség az összehívásnak nem tesz eleget, úgy a Közgyűlést a visszahívást kezdeményező tagok jogosultak összehívni.

A Közgyűlés a jelenlévő tagok 3/4-es szavazattöbbségével dönt a visszahívásról. Amennyiben a Közgyűlés visszahívást kimondó döntése ellen a visszahívással érintett elnökségi tag tiltakozik, úgy a Közgyűlésen bejelentett jogorvoslati kérelmére a Közgyűlés köteles a visszahívásról ismételten határozni. Ebben az esetben a visszahíváshoz elegendő a Közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel hozott határozata.

Amennyiben a visszahívott elnökségi tag a visszahívás ellen nem tiltakozik, vagy a Közgyűlés a visszahívást ismételten megszavazza, úgy a Közgyűlés köteles a visszahívott elnökségi tag helyett új elnökségi tagot választani.

Tiszteletbeli elnök lehet az a természetes személy, aki életútjával kiemelkedő és példamutató eddigi tevékenységével, a BVZSZ céljai megvalósításához hasonló tevékenységet fejtett ki és a BVZSZ ilyen irányú felkérését elfogadja.

A Tiszteletbeli Elnök javaslataival segíti az Elnökség munkáját. Tiszteletbeli elnök tagdíjat nem fizet.

  1. Az összeférhetetlenség

A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozója) a határozat alapján:

  1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Az egyesületben
vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  2. b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  3. c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  4. d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Közgyűlést előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

  1. Gazdálkodás

A gazdálkodás irányításáért az Elnök felel.

A BVZSZ a gazdálkodása során elsődlegesen vállalkozási tevékenységet nem folytathat, elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységeire kell fordítania. Amennyiben végez vállalkozási tevékenységet, azt csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi.

A BVZSZ tartozásait saját vagyonával fedezi, a BVZSZ tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

A BVZSZ bevételei:

  1. a) a tagdíj,
  2. b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  3. c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  4. d) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
  5. e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.

A BVZSZ költségei:

  1. a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  2. b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
  3. c) működés során felmerült egyéb közvetett költségek (ráfordítások, kiadások).

A BVZSZ bankszámlája felett az elnök, akadályoztatása esetén az arra kijelölt alelnök rendelkezik, a közgyűlés, illetve az elnökség által meghatározott célok elérése érdekében.

Az Egyesület, – mint közhasznú szervezet – a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályának megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesíthet.

  1. Garanciális iratkezelési, nyilvántartási és beszámolási szabályok

A BVZSZ nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt
vezethet.

A BVZSZ éves beszámolóját a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá.

A BVZSZ köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, és a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznúsági melléklet tartalmát az Egyesület köteles a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések szerint elkészíteni.

A BVZSZ működéssel kapcsolatos irataiba bárki betekintést nyerhet. Az iratok a BVZSZ székhelyén, előzetes bejelentés után megtekinthetők.

A vezető szerv döntéseit az érintettekkel a döntést követő 15 napon belül írásban közli. A vezető szerv döntései nyilvánosak, azt bárki megismerheti az érdekeltsége igazolása mellett.

A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az érdekeltsége igazolása mellett bárki betekinthet.

Az Egyesület működése nyilvános, azaz közhasznú szolgáltatásait az 1. pont szerint bárki igénybe veheti.

  1. A BVZSZ megszűnése

A BVZSZ megszűnik

  1. ha feloszlását a Közgyűlés a teljes tagságra számított 2/3-os szótöbbséggel kimondja,
  2. más egyesülettel való egyesüléssel
  3. feloszlatással

A BVZSZ megszűnése esetén a Közgyűlés jogutódot nevezhet meg. Ebben az esetben a BVZSZ vagyonával a továbbiakban a jogutód rendelkezik.

Megszűnik az Egyesület jogutód nélkül a Ptk-ban rögzített esetekben, így különösen

  1. ha megszűnését a Közgyűlés kimondja, feltéve ha a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli;
  2. az egyesület megvalósította célját;
  3. az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
  4. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

  1. Záró rendelkezések

A BVZSZ önálló jogi személy, működésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznúsági jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók.

Kelt: Páty, 2014. november 27.

Nagy Ádám

elnök